Mit keres a klór az ivóvízben?

A fertőtlenített ivóvíz.

Az 1900-as évek előtt a kolera és a tífuszos láz járványai rettegettek voltak és világszerte szedték áldozataikat, a világ azon részein is, amit ma civilizált, fejlett világként emlegetnek. A pusztító járványok egyik fő oka a mikrobiológiailag szennyezett, kórokozó baktériumokat és protozoonokat tartalmazó víz volt. A világ számos részén ma is milliók halnak meg a nem megfelelő tisztaságú víz fogyasztása miatti fertőző megbetegedésekben, és az áldozatok jelentős része gyermek. Ennek fényében a közegészségügy egyik legnagyobb, XX. században elért eredménynek tekintendő az ivóvíz fertőtlenítésének a bevezetése és széles körű elterjedése.

A fertőtlenítés a vízben jelenlévő, az emberi szervezetre káros mikroorganizmusokat (baktériumok, gombák, vírusok) pusztítja el. A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer a klór.

A klór fertőtlenítőszerként való alkalmazása viszonylag gyakori, ugyanakkor a klórhasználat kétélű fegyver. Egyrészt, a klór elpusztítja a különféle kórokozókat, amik a harmadik világban számos emberéletet követelnek, és pl. a hasmenéses, hányásos, fertőző megbetegedésekért felelősek; másrészt

a klór kellemetlen szagúvá és élvezhetetlen ízűvé teheti a vizet,

és adott koncentráció fölött akár ártalmas tünetei is lehetnek.

A szakértők között sincs egyetértés

Az ismételt baktériumképződés kiküszöbölésére adagolt klór jelentőségét egyébként rendszerint túlbecsülik, hiszen a klórkoncentráció gyorsan csökken a csőhálózatban keletkező elkerülhetetlen klórveszteség miatt. Nemzetközi vízügyi szakértők ezért lassan évtizedek óta azon vitatkoznak, hogy a klórozás során keletkező vegyi anyagok vagy az elégtelen fertőtlenítésből származó mikroszkopikus élőlények jelenléte nagyobb kockázat a betegségek kialakulása szempontjából a csapvízben.

Nagy előrelépés, hogy nem csak a klór, de a klór származékok vegyületeire vonatkozóan maximum megengedett értékeket állapítottak meg, és a koncentrációjuknak minden esetben az említett érték alatt kell lenni.

Úgy tűnik, két „rossz” alternatíva között kell választani:

a mikrobiológiai szennyeződések jelenléte vagy a klórozási melléktermékek jelenléte a kívánatosabb?

Ennek a blognak, így ennek az írásnak sem célja, hogy a fogyasztót elrettentse a csapvíztől. Sőt, kifejezett célja, hogy megismertesse a csapvizet és rászoktassa a fogyasztót a csapvíz helyes fogyasztására.

Ahhoz, hogy tovább menjünk, egy gyors emlékeztető.
A korszerű és egészséges táplálkozás alapja a megfelelő folyadékbevitel.


Tehát az nem kérdés, hogy VÍZ! A kérdés: milyen VÍZ?

Még véletlenül sem palackozott víz! Erről már részletesen írtunk ezen az oldalon. Csak a csapvíz jöhet számításba. Az én részemről a víztisztítóval tisztított csapvíz.

A csapvíz élelmiszer adalék anyaga  a klór, aminek az élelmiszerbiztonság a legfontosabb érve. Sokat köszönhetünk a klórnak, DE…..

Ha finnyás vagy és szeretnél minél kevesebb adalékanyagot az élelmiszeredbe, akkor gondolom, örömmel üdvözölnél egy fölösleges adalékanyagot eltávolító szerkezetet, ami étkezés előtt kivonja az adalékokat a táplálékodból
Jól hangzik nem?

Ilyen, fölösleges élelmiszer adalékanyagot eltávolító szerkezet a víztisztító,

ami a csapvízből eltávolítja a fölösleges adalékanyagot a klórt és ezzel finom, magas élvezeti értékű ivóvizet állít elő.

Sokan nem isznak elegendő vizet, mert nem ízlik a klór a csapvízben, a palackozott vízről meg tudjuk, hogy irreálisan drága és borzasztóan környezetszennyező.

Akkor mi a megoldás?

Erre találták ki a finom vizet előállító víztisztítókat, amelyek a csapvízből magas élvezeti értékű
minősített ivóvizet állítanak elő.

Most a palackozott vizeket kiváltó, a környezetet nem terhelő
finom vizet előállító víztisztítóink
egyes típusaira

BLAK FRIDAY    FEKETE PÉNTEK
az év NAGY LEÁRAZÁSÁT tartjuk
akár INGYENES szállítással 100% sikergaranciával!

Nézd meg az ajánlatot most, itt!

 
Guzorán István
ivóvíz tanácsadó