Szép magyar hagyomány a húsvéti locsolkodás, ami egy ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális rítus keresztényiesített formája.
Szinte minden nép kultúrájában fellelhető a víz rituális alkalmazása, a szertartásos mosdás, a maga vallásos, misztikus jellegével együtt. A vízbe való merülés, vagy a vízzel való leöntés ősidőktől fogva szokásos és elterjedt. A víz, mint a testet, - sőt egyes hiedelmek szerint a lelket is - megtisztító elem, számos vallás rítusaiban így a katolikus vallásban is központi szerepet játszik. A keresztény egyházban a keresztelés rituáléja, mint beavató szentség működik. A keresztelés során a víz a hit nyilvános kifejezését és egyben a keresztény egyházhoz való csatlakozást, annak üdvözlését jelenti.
Kereszteléskor a megkereszteltet vagy egészen a víz alá merítik, vagy csak vizet hintenek a fejére. A keresztségben a víz a megtisztulás, az eredendő bűn elutasításának szimbóluma. Az Újtestamentumban az élő víz vagy az élet vize Isten szellemét testesíti meg, amely maga az örök élet.
Szép magyar hagyomány a húsvéti locsolkodás, ami egy ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális rítus keresztényiesített formája.
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.” (Tátrai 1979, 606)
Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.
„Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás. Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.
Napjainkban a vödör víznél finomabb formája lehet a víztisztítóval tisztított vízzel locsolás, elterjedt az is, amikor illatos kölnivel és locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.
Ezzel a kedves locsolóverssel kívánunk jó locsolkodást mindenkinek!
Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam,
el akart hervadni,
szabad-e locsolni?
Guzorán István
ivóvíz tanácsadó
