Elsőre paradoxnak tűnik, hogy a fürdés, a vízben ázás nemhogy vízzel telítené a bőrt, hanem éppen
ellenkezőleg, inkább kiszárítja azt. Fokozottan igaz ez a nagyon meleg, esetleg forró vizű fürdőkre.
Nem véletlen, hogy csecsemőknél, kisgyermekeknél
a testhőmérsékletű vízben való fürdetést javasolják.
A kiszáradásra hajlamos, védtelen bababőr esetén fokozottan kell ügyelni a nedvességvesztés
megakadályozására. A bőr folyadékvesztése olyan olajos fürdető készítményekkel akadályozható meg
hatékonyan, amik kíméletesen ugyan, de zsírszerű anyaggal vonják be a bőrt és így gátolják a víz bőrön
keresztüli gyors távozását. A babafürdetőszer választásnál tehát nem a szappanszerűen tisztító, hanem a
kíméletesen olajozó terméket kell előnyben részesíteni!
Mi alapján válasszunk fürdetőszert a csecsemőknek, (kis)gyerekeknek?
Afürdetőszerek dzsungelében nem könnyű eligazodni: „ásványi olajoktól mentes”, „bőrbarát pH-jú”
„hipoallergén”, „illatanyagmentes”, „parabénmentes”, „SLS-mentes” feliratok tarkítják a csomagolásokat.
Nem árt, ha a választott kozmetikum valóban rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.
De mit is jelentenek ez a divatosan hangzó kifejezések?
Ásványi olajoktól mentes:
Az ún. ásványi olajok folyékony vagy szilárd paraffin (Paraffinum liquidum vagy Paraffinum solidum) vagy
valamilyen vazelinféleség (fehér vazelin=Vaselinum album, sárga vazelin=Vaselinum flavum) neveken
találhatók meg az összetevők között. Vannak termékek, amik szilikonolajat tartalmaznak. Az említett
zsíros anyagok a használat során lezárják a bőrt, mint egy jól záró kötés, és nem engedik azt lélegezni.
Az ásványi olajoknál előnyösebbek a növényi olajok, amik hámvédő A- és E-vitaminokban gazdagok.
A babaápolásban alkalmazott olajok között méltán népszerű a jojobaolaj, aminek az összetétele
valamennyi növényi olaj közül a leginkább hasonlít az emberi bőrt fedő faggyú összetételéhez.
Bőrsemleges (vagy bőrbarát) pH:
Egészséges felnőtteknél a természetes bőrflórához tartozó jótékony baktériumok népesítik be a bőrt.
Születéskor az újszülöttek bőrén ilyen védőbaktériumok még nem találhatók, ezek a születést követő első
három hónap során telepednek meg rajta. A kialakulóban lévő baktériumflórát a bőrápolószerek
megfelelő megválasztásával is óvni kell.
Ideális esetben a bőrön alkalmazott ápolószerek pH-ja 5-6 körüli.
Hipoallergén:
A hipoallergén azt jelenti, hogy az adott termék az átlagosnál kevésbé vált ki allergiás reakciókat.
Hipoallergénné tehet egy terméket az, ha nem tartalmaz mesterséges színezőanyagokat, mesterséges
illatanyagokat. Nem kell tehát mindenképpen a minél illatosabb, színesebb babakozmetikumokhoz
ragaszkodni, mert az sok esetben mesterséges illat- és színanyagok hozzáadásával valósítható meg.
Parabénmentes:
A parabének tartósítószerek, amik a kórokozó baktériumok és gombák kozmetikai készítményekben való
elszaporodását akadályozzák meg. A parabének vegyületcsoportba több vegyület sorolható: pl. metil
parabén (azaz metil-para-hidroxi-benzoát), etil-parabén (azaz etil-para-hidroxi-benzoát), propil-parabén
(azaz propil-para-hidroxi-benzoát). Lehetséges, hogy az egyes készítmények által okozott kipirosodással
járó bőrgyulladás a termékek parabén-tartalmával hozható összefüggésbe. Az utóbbi években emiatt
valóságos „divatja” van a parabének kerülésének.
SLS-mentes:
Az SLS tisztító, zsíroldó hatású felületaktív anyag, neve a nátrium-lauril-szulfát angol nevének (sodium
lauryl sulfate) rövidítéséből ered. Napjainkban az SLS-t rengeteg támadás éri, mivel bőrirritáló hatású, és
az arra érzékeny egyéneknél bőrgyulladást válthat ki. Számos termék csomagolásán emiatt emelik ki azt,
hogy nem tartalmaz nátrium-lauril-szulfátot, azaz „SLS-mentes”.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
